Ügyvezetőnek adott kamatmentes kölcsön

Hogyan alakulnak az adózási kérdések, ha egy kft. kölcsönt ad az ügyvezetőjének, kamatmentesen 30 millió forintot. Milyen fizetendő adója lesz a kft.-nek és milyen az érintett tagnak? Hogyan számítható ki a kamatkedvezmény?

Természetesen felmerülhet a kérdés másik változata is, amikor egy kft., kamattal ad kölcsönt az ügyvezetőnek. Milyen fizetendő adója van ilyenkor a kft.-nek és az ügyvezetőnek, illetve hogyan bizonyítható, hogy a kamat megfelel a piaci kamatnak?

Ha a társaság kölcsönt nyújt tulajdonosának (vagy más magánszemélynek), akkor az érintettnek kamatot kell utána fizetnie – az sem mindegy, hogy milyen mértékűt –, vagy a társaságnak kell a meg nem fizetett kamat után adóznia. A „nincs kamat” és a kamatfizetés esetében is a jegybanki alapkamatból kell kiindulnunk.

A kft.-nek a kölcsön kapcsán járó kamat összegét a jegybanki alapkamat + 5 százalékpont figyelembevételével kell számítania. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kölcsönszerződésben arról is rendelkezzenek a felek, hogy milyen gyakran, milyen esedékességgel kell az adósnak megfizetnie a kamatot (havonta, negyedévente, évente egyszer).

A kamat összegének meghatározásakor mindig az aktuális jegybanki alapkamatot és tőketartozást kell figyelembe venni.

Ez azt is jelenti, hogy ha a törlesztési időszakban változik a jegybanki alapkamat, akkor újból meg kell állapítani a kamatot, és egyben azt is, hogy az megfelel-e az adótörvény előbb említett elvárásainak. Értelemszerűen, ha a felszámított kamat megfelel az aktuális jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt értékének, kamatkedvezményből származó jövedelemről nem beszélhetünk, így annak közterhei sem merülnek fel. A meg nem fizetett kamat, illetve kamatrész ugyan a magánszemély jövedelme – az Szja tv. fogalmai szerint: kamatkedvezményből származó jövedelem –, de az ezt terhelő adót a társaságnak kell megfizetnie (Szja tv. 72. §).

Azaz: a jegybanki alapkamat + 5 százalékhoz mérten meg nem fizetett kamat 1,18-szoros összegére, mint adóalapra kell számítani a 15 százalék személyi jövedelemadó és 13 százalék szociális hozzájárulási adó-kötelezettséget.

Ezt a ’08 jelű bevallásban kell a cégnek elszámolnia. Az adót adóévenként kell meghatározni az adóév utolsó napjára, illetve év közben megszűnő követelésnél a megszűnés napjára. Az Szja törvény nem tartalmaz külön rendelkezést a részletekben történő visszafizetésre.

Ebből következően, a részletfizetéssel minden hónapban megszűnik a követelés egy része, így minden hónapot követő hó 12-én kell a törlesztő részlet összege alapján a kamatkedvezmény utáni adót megfizetni.

Másként fogalmazva: a kölcsön havi részletekben történő visszafizetése esetén, minden hónapban a visszafizetett összeg kamatkedvezménye után kell a kötelezettséget (annyi napra számítva amennyi a kölcsön folyósításától az adott részlet visszafizetéséig eltelt) a következő hónap 12-éig megállapítani, bevallani és befizetni. Így év végén, december 31-én már csak a még fennálló tartozást kell figyelembe venni. A következő évben a még fennálló tartozásból kiindulva, ugyanígy kell eljárni.

A magánszemélynek a kamatkedvezmény miatt nem keletkezik adókötelezettsége, azt bevallania nem kell, ezért igazolást sem kell számára adni.

Amennyiben a kifizető igazolni tudja, hogy a kölcsön felvevője a piacon ennél kedvezőbb kamatozással is tudna hitelt felvenni, a fenti számításokat azzal a kamatmértékkel is elvégezheti.

A szokásos piaci kamat meghatározása során a szokásos piaci értékre vonatkozó szabályokat kell irányadónak tekinteni az Szja tv. 3. § 9. pontja alapján. (Így például, a kedvezőbb kamatozást az ehhez kapcsolódó „pénzintézeti termék” tájékoztatójával, ÁSZF vonatkozó pontjaival is igazolhatja a társaság.)