Katásként külföldre számlázni?

Biztosan sokan tapasztalták már, hogy az internet elterjedésével manapság szinte bárki bármilyen vállalkozási ötletét meg tudja valósítani – akár otthonról is – pár kattintással. A magyar egyéni vállalkozók is számtalan külföldi platform közül választhatnak, amikor külföldi ügyfelek számára akarnak értékesíteni akár fizikai terméket, akár digitálisat, vagy akár csak szolgáltatást nyújtanának.

Közirmert, hogy 2022. szeptember 1-jén a régi kisadózó vállalkozások tételes adóját felváltotta az új kisadózó vállalkozók tételes adója (2022. évi XIII. törvény), amelynek szabályrendszerét a közel két év alatt szerintem mindenkinek sikerült elég jól megismernie.

Mindezek eredményeként:

• új katások már csak a főállású egyéni vállalkozók lehetnek;
• új katások kizárólag csak magánszemély vásárlóktól szerezhetnek bevételt (kivételek közé az adószámos magánszemélyek és az őstermelők tartoznak, akiktől új katás egyéni vállalkozók szerezhetnek bevételt);
• éves nettó árbevétel keret, amely feletti bevétel után már 40%-os százalékos katát kell fizetni, jelenleg 18 millió forint;
• csak havi 50 000 Ft tételes adót lehet fizetni, és ezáltal az új katások biztosítási alapját továbbra is csak 108 000 Ft képezi.

A második pontban szereplő kérdéskör az igazán izgalmas sokak számára, ennek kapcsán kívánjuk a külföldről származó bevételek eseteit vizsgálni.
Biztosan sok kolléga tapasztalta már, hogy az internet elterjedésével manapság már bárki bármilyen vállalkozási ötletét meg tudja valósítani akár otthonról is, pizsamában pár kattintással.
A magyar egyéni vállalkozók is rengeteg külföldi platform közül választhatnak, amikor külföldi ügyfelek számára akarnak értékesíteni akár fizikai terméket, akár digitálisat, vagy akár csak szimplán szolgáltatást nyújtanának.

Ezek mellett pedig elterjedtek a különféle „dropshipping” és „print on demand” típusú üzleti modellekre megoldás nyújtó weboldalak is, amelyek külföldre irányuló termékértékesítések, illetve külföldön „fogyasztott” szolgáltatások teljesítését támogatják.

Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy az említett felületek közvetítésével bonyolított értékesítésékre vonatkozó, az általános forgalmi adóval összefüggő szabályok meglehetősen bonyolultak.

Első lépésben érdemes leszögezni, hogy ezek a felületek általában pénzügyi közvetítőként is működnek az eladó és a vevő között, hiszen szinte minden esetben begyűjtik a vevőktől a pénzt, amelyből levonják az őket megillető jutalékokat/díjakat, s az így csökkentett összeget időközönként utalják tovább az eladó részére.
A vállalkozók számára azért is vonzó az említett üzleti modellek igénybevétele, mert egy csomó terhet levesznek a vállukról. Többek között nem kell saját maguknak marketing tevékenységet folytatniuk, hiszen azt a platform végzi helyettük, illetve nem kell külön bankkártya elfogadóval szerződniük, valamint egyéb előnyei is vannak az üzleti modellnek.

Fizikai termékek és szolgáltatások értékesítése

Amennyiben fizikai termékeket vagy normál szolgáltatást értékesítünk ilyen külföldi közvetítő felületeken keresztül, akkor eladóként direktben a vásárló nevére és címére szóló számlát kell kiállítanunk.
Természetesen ehhez ismernünk kell a vevő adatait, amit vagy megkapunk a felületen keresztül, vagy ennek hiányában valamilyen úton-módon sürgősen be kell tőle szereznünk.

Ha ezek a vásárlók kizárólag magánszemélyek lehetnek, akkor ezt a tevékenységet akár új katásként is folytathatjuk minden gond nélkül.

Amennyiben a vevők között lehet a kata szabályozás szerinti külföldi kifizető is, amely áfaalany is, akkor az új katás eladó már bajban lesz.
Ilyen esetekben ÁFA szempontból a fő szabály a következő: ha nem áfaalany magánszemély a vásárló, akkor mindenki a saját áfa szabályai szerinti kulcsot írja rá (pl. áfa körbe tartozók 27%-ot, alanyi mentesek „AAM”-et), akár belföldi, akár külföldi vevőről van szó.
Kivételes szabály, hogy EU-s nem áfaalany, azaz magánszemély vevők esetén figyelni kell arra, hogy éves 10 000 EUR (az Áfa törvény alapján ennek forintra átszámított összege 3.100.000 Ft) értékhatár feletti termék/digitális termék/szolgáltatás eladása esetén a vevő országa szerinti áfa kulccsal kell számlázni, és ez az adóbevétel az adott tagállamot illeti meg, nem pedig Magyarországot.
A vevők felé felszámított áfa elszámolását tagállamonkénti bontásban az OSS rendszeren (oss.nav.gov.hu) keresztül benyújtható negyedéves bevallásban (benyújtási határidő a negyedévet követő hónap utolsó napja) kell elvégezni, és a bevallott fizetendő áfát a bevallás benyújtásával egyidejűleg összesítetten forintban kell azt befizetni egy központi adóhivatali számlára.

Digitális termékek eladása

Digitális termékek esetén viszont kicsit más a helyzet.
Ekkor a különböző elektronikus piacterek (pl. Etsy) tartalomszolgáltatónak minősülnek (ameddig esetleg ezt a vélelmet ők meg nem döntik).
A NAV honlapján közzétett tájékoztatója szerint  „amennyiben a tartalomszolgáltató elektronikus piactéren keresztül nyújt szolgáltatást nem adóalany igénybevevő részére (értékesít digitális tartalmat), akkor a Vhr. 9a. cikke szerinti vélelem alapján főszabály szerint úgy kell tekinteni, hogy a tartalomszolgáltató az elektronikus szolgáltatást az elektronikus piacteret üzemeltető adóalany részére nyújtotta, és az elektronikus piacteret üzemeltető adóalany nyújtotta tovább ezt az elektronikus szolgáltatást az igénybevevő nem adóalany részére”.

A tájékoztató alapján a közvetítő fél fogja majd megfizetni az EU-s magánszemély vevők esetén a saját tagállamuk szerinti áfát.
Emiatt a magyar eladó fél ilyenkor nem direktben a magánszemély vevőknek számláz, hanem a közvetítő külföldi platformnak (a számlán a platform közösségi adószámát, ennek hiányában adóregisztrációs számát, harmadik országbeli platform esetében az adóregisztrációs számát kell feltüntetni), amely által külföldi szolgáltatásnyújtás történik egy másik áfaalany részére.
Természetesen ezt új katás vállalkozóként nem végezhetjük, hiszen megvalósul a 2022. évi XIII. törvény 5.§ g) pontjában foglalt tényállás, azaz a kisadózói adóalanyiság megszűnik, mert a kisadózó az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez bevételt.
Véleményem szerint az az egyéni vállalkozó, aki ilyen ügyleteket bonyolítana, akkor ezt megelőzően önként lépjen ki a katából, és válassza az Szja tv. szerinti átalányadózást.
Ugyanis, ha a NAV hivatalból szünteti meg a kata adóalanyiságot, akkor az egyéni vállalkozó már csak vállalkozói jövedelemadózás szabályai szerinti adózhat az aktuális adóévben.

Mindenesetre bármelyik adózási módot is választja az egyéni vállalkozó az új kata után, ha az üzleti partnere (platform) közösségi adóalany, akkor az ilyen ügyletek bonyolításához az esetek többségében rendelkezni kell érvényes közösségi adószámmal, és akár alanyi adómentes státusú, akár áfa fizetésére kötelezett, valamint ÁFA területi hatályon kívüli számlát kell kiállítania.
Ez ilyenkor nem egy áfamentes ügylet, hanem általában a köznyelvben fordított áfásként adózó ügylet, azaz a fizetendő áfát a vevőnek kell rendeznie a saját tagállamában irányadó szabályok szerint, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozó a teljesítés helye szerinti tagállamban telephellyel nem rendelkezik.
Ha a platform harmadik országbeli áfaalany, akkor is ugyanez a helyzet, azonban emiatt az egyéni vállalkozónak közösségi adószámmal nem szükséges rendelkezni, de az értékesítésről kiállított számláján fel kell tüntetni a platform adóregisztrációs számát, vagy más azonosítóját (pl. cégjegyzékszám).

Fontos tudnivaló még ezzel kapcsolatban, hogy az ügylet ellenértékét az adott hónapra vonatkozóan a 2465.sz. áfa bevallás megfelelő tájékoztató sorában (ha a szolgáltatás az összesítő nyilatkozatban lejelentendő közösségi szolgáltatásnak minősül, akkor azt a 24A60-as közösségi összesítő nyilatkozatban is) fel kell tüntetni, a megfelelő árfolyamon átszámítva forintban kifejezve.