Az egészségbiztosítás szabályainak 2024. évi változásai

Az alábbiakban összefoglaljuk a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és annak végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet 2024. január 1-jétől hatályos módosításait.

Korábban már írtunk arról, hogy 2024. január 1-jétől bővül a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjra jogosultak köre. A hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjra az a magyar állampolgár is jogosult lesz, aki külföldön bármely felsőoktatási intézményben folytatja a tanulmányait. Az alábbiakban tekintsük át, hogy milyen egyéb változások lesznek jövőre az egészségbiztosításban!

Megtérítési eljárás

2024. január 1-jétől új szabályként kerül be 1997. évi LXXXIII. törvénybe a megtérítési eljárás kapcsán, hogy az egészségbiztosítási ellátásra jogosult személy betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelősnek kell tekinteni azt a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatót is, aki által nyújtott ellátással összefüggésben

• bíróság vagy hatóság megállapította, hogy az egészségügyi szakmai szabályok megsértésével nyújtott szolgáltatást, és
• az ellátásra jogosult személy ezen szakmai szabályok megsértésével nyújtott szolgáltatás következtében vesz igénybe természetbeni vagy pénzbeli egészségbiztosítási ellátást.

Megjegyzés: A fenti követelés érvényesítése során kármegosztás nem alkalmazható.

A bíróság a jogerős ítéletét, illetve a hatóság a végleges határozatát megtérítésre irányuló eljárása lefolytatása céljából megküldi az egészségbiztosítónak. Az ítéletben vagy határozatban foglaltakat az egészségbiztosító a kézbesítéstől számított legfeljebb 1 évig, míg megtérítési eljárásból adódó érvényesítés esetén a követelés megtérüléséig kezeli.

1. Foglalkoztatói igazolásra vonatkozó módosítások

A hatályos szabály alapján, ha a foglalkoztatónál kifizetőhely nincs, a foglalkoztató a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásaira és a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t köteles kiállítani. A foglalkoztató ezt a „Foglalkoztatói igazolás”-t a biztosított által benyújtott igazolásokkal, és a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj iránti kérelemmel/nyomtatvánnyal együtt 5 napon belül megküldi a székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak. A foglalkoztató további kötelezettsége, hogy a kérelem, valamint az igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

A 217/1997. (XII. 1.) Kormányrendelet módosítása alapján 2024. január 1-jétől személyre szabott ügyintézési felületen közzétett elektronikus űrlapot kell kitölteni. Azaz, a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató 2024. január 1-jétől a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra és a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához kiállítja a személyre szabott ügyintézési felületen közzétett elektronikus űrlapot. A kitöltött elektronikus űrlapot a biztosított által benyújtott igazolásokkal, továbbá a táppénz és a baleseti táppénz kivételével a Kincstár által a kérelem benyújtására rendszeresített – a biztosított által kitöltött és aláírt – elektronikus űrlappal együtt 5 napon belül, a személyre szabott ügyintézési felületen elektronikus úton megküldi a székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak.

Megjegyzés: Nem változik az a szabály, hogy a foglalkoztató a kérelem, illetve az igazolások átvételét, beérkezését 2024. január 1-jétől továbbra is hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

A fentiek kapcsán 2024. január 1-jétől hatályon kívül kerülnek a következő szabályok:

• Ha a biztosított a keresőképtelenség, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj igénybevétele vagy a szülés napját megelőző két éven belül más foglalkoztatónál vagy foglalkoztatóknál biztosítási jogviszonyban állt, az „Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatvány kiállítására kötelezett ezen nyomtatvánnyal, a foglalkoztató a „Foglalkoztatói igazolással” együtt köteles benyújtani a 37. § szerint az Igazolványt.
• Ha a biztosított nem bocsátja a foglalkoztató rendelkezésére a 38. § (3) bekezdés szerinti nyomtatványokat, ezt a tényt a „Foglalkoztatói Igazolás”-on jelezni kell.
• Amennyiben az Igazolvánnyal kapcsolatos hiánypótlási eljárás nem vezet eredményre, úgy a rendelkezésre álló adatok alapján kell a kérelmet elbírálni.
• Ha az igénylő hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjat igényel és a szülés napján nem biztosított, akkor a nyomtatványhoz csatolni kell a hallgatói jogviszonyról a felsőoktatási intézmény által kiadott igazolást, valamint, ha az igénylő valamely EGT tagállam állampolgára, akkor a magyarországi lakcíméről kiadott hatósági igazolvány másolatát is.

2. Méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátásokra vonatkozó változások

A hatályos szabály alapján a biztosított a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójához nyújthatja be. A foglalkoztató a biztosított méltányossági kérelmét a kérelem kézhezvételétől számított 5 napon belül továbbítja a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz. A táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról, valamint a méltányosságból megállapítható gyermekápolási táppénzt, kivéve a méltányosságból igényelt pénzbeli ellátás tekintetében a kifizetőhely vagy a kormányhivatal azon végleges döntését, hogy a kérelmező az ellátásra nem jogosult.
Ugyancsak hasonló szabály vonatkozik a méltányosságból megállapítandó gyermekápolási táppénzre, mely szerint ez esetben is a foglalkoztató a biztosított méltányossági kérelmét, a rendelkezésére bocsátott valamennyi dokumentumot, valamint – ha a foglalkoztató társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet – a Kincstár által rendszeresített nyomtatványt kitöltve, a kérelem benyújtásától számított 5 napon belül megküldi a székhelye szerint illetékes kormányhivatal részére.

2024. január 1-jétől a következő szabályt kell alkalmazni: A biztosított a méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátás iránti kérelmét a Kincstár által rendszeresített és a hivatalos honlapján közzétett nyomtatványon a foglalkoztatójához nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell – az Ebtv. 50.  § (3) bekezdésében foglalt, méltányosságból megállapítható gyermekápolási táppénzt kivéve – a kifizetőhely vagy a kormányhivatal azon végleges döntését, hogy a kérelmező az adott ellátásra nem jogosult, továbbá a táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást, javaslatot, orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról. Ezt követően a foglalkoztató – akkor is, ha kifizetőhelyet működtet – a biztosított méltányossági kérelmét annak kézhezvételétől számított 5 napon belül, a személyre szabott ügyintézési felületen elektronikus úton továbbítja a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.

Megjegyzés: Nem változik az a szabály, hogy méltányosság tárgyában hozott döntést a kormányhivatal közli mind a biztosítottal, mind a foglalkoztatójával.

2024. január 1-jétől az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és a természetes személy – aki a külföldi foglalkoztatója helyett maga teljesíti biztosítással összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget – méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátás iránti kérelmét szintén a személyre szabott ügyintézési felületen elektronikus úton továbbítja a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz. Esetükben is alkalmazni kell azt a szabályt, hogy a méltányosságból megállapítandó ellátás iráni kérelemhez csatolni kell a kormányhivatal azon végleges döntését, hogy a kérelmező az adott ellátásra nem jogosult, továbbá a táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez az orvosi igazolást, javaslatot, orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról.

2024. január 1-jétől a fentiek kapcsán bővül a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának a feladatköre. A Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kerül a méltányosságból megállapított pénzbeli ellátás és egyszeri segély folyósításának feladata is.

3. Visszafizetési eljárásra és a késedelmi pótlékra vonatkozó módosítások

2023. december 31-éig hatályos szabály alapján

• az 1000 forintot meg nem haladó visszafizetési kötelezettség esetén a visszafizetésre irányuló eljárást nem kell lefolytatni;
• nem kell behajtani a kamat- és késedelmipótlék-tartozást akkor, ha a kötelezett terhére nyilvántartott követelés összege az 1000 Ft-ot nem haladja meg.

2024. január 1-jétől a fenti 1 000 forintos értékhatárok 10 000 forintra nőnek.